Veseelégtelenség

Voltunk kipróbálni a hevesi "tanpályát" :)

Nagyon király volt, nagy nagy köszi az üzemeltetőknek, hogy fáradságos munkával ilyen helyet és lehetőséget biztosítanak a magunk fajta tevékenységeket szívesen folytató személyeknek! A bejegyzés azonban nem erről fog szólni.

A téma örök klasszikus, mindenki szakértő benne egy kicsit, szóval az autóvásárlás. Az E34 sztorit nagyjából ott hagytam abba, hogy a motorban eltört a vezérműtengely, valamilyen kenési elégtelenség következményében. Gyanakodtam az olajpumpa hatszögtengelyére, ami kicsit meg volt nyalva (nem a Volkswagen találta fel ezt a fajta önszopatást a 2.0 PDTDI-vel, úgy tűnik), szétkaptam a motort, kiszedtem a hajtókarcsapágyakat, kicsit felmértem a probléma súlyosságát, nem volt igazán nagy dráma, de egy alapos felújításra szükség lett volna. Bontott motort az istennek nem találtam hónapokig, bár igazán nem is vágytam rá, hogy egy bizonytalan állapotú szívet kapjon az autó, sokáig játszottam a felújítás gondolataival, számolgattam, majd úgy döntöttem, hogy nem szeretnék belevágni. Anyagilag és időben is megterhelő lett volna és a végeredmény ugyanúgy egy fapados 5ös lett volna, amin azon túl, hogy a motorja újszerű, még mindig foglalkoznom kellett volna az A oszlop rozsdásodásával, valószínűleg ha kivetetem a szélvédőt, akkor ki kell lakatolnom a szélvédőkeretet, amit még sosem csináltam, majd ezen kívül még lett volna sok apró csinosítani való rajta: kis pörsenések, hiányzó díszlécek, elkopó vezetőülés, és még mindig nincs benne klíma, ergo ugyanúgy rohadhatunk benne nyáron a 40 fokban. Ja és az M21es motorhoz már lassan nehézkessé kezd válni az alkatrész beszerzés is. Végül az a döntés született, hogy bármennyire is szerettem a megjelenését, a kényelmét, a csendességét, a 6 hengeres motor hangját, illetve továbbra is úgy gondolom, hogy eddigi tapasztalataim szerint talán a legjobb normál felhasználású autóm volt, távoznia kellett. Úgy gondolom, hogy korrektül meghirdettem, sikerült is eladni egy fiatal srácnak, aki pár héttel később küldte a videót, hogy másik motort tettek bele, majd a közösségi médiára feltöltött képek alapján azóta is használja és szereti. Sok boldog és balesetmentes kilométert nekik.

Az idő telt, hónapok röppentek a fejünk felett, feleségem alatt az E30, én mentem a kis Compact-al, különösebb probléma nélkül. A terv egyébként is az volt, hogy kell 3 autó, csak hogy legyen egy tartalék; bármikor történhet probléma amit nem tudok azonnal munkába induláskor 10 perc alatt megoldani, olyankor jó ha van egy menekülőút, beülök a másik autóba, indítok, a bajos kocsit meg megjavítom szabadnapomon. 30 km-re lakunk a munkahelyeinktől, a tömegközlekedés és a munkaidő beosztásunk meg köszönő viszonyban sincs egymással, meg őszintén szólva a kényelmi szempontok is ezt diktálták :). Viszont akkor már jó lenne olyat venni, hogy az E30 maradjon meg harmadik megoldásnak. 1987-es, kései kislámpás. Öreg, sok km van már benne és még ma is kimegy a világból, de ahogy az E30ak árai, úgy a hozzá való nem kopó alkatrészek árai is begyújtották a gyorsítórakétáikat és szépen megindultak a légkör felsőbb rétegei felé, ergo ha összetörik, vagy valami komolyabb fődarab hibásodik meg, akkor nem tuti hogy olyan nyugodtan tudjuk venni az akadályt, mint mondjuk 5-6 éve. Jobb lesz letenni, kicsit foglalkozni vele, szépítgetni, kirándulgatni elővenni, illetve ha szükség lesz rá, fő autóként pedig szolgáljon csak egy kommerszebb közlekedőedény.

A keresési szempontjaim a következők voltak: 
- értelmezhető áron fenntartható
- klímás (nem érdekel, ha tölteni kell, de működjön)
- viszonylag tágas (kombi előny)
- ne zabálja le a gatyámat
- viszonylag szerelhető legyen "házilag"

Eleinte nagyon sok minden szóba került. A fő csapásvonal bármilyen meglepő is ez egy alapvetően Bmw-s posztban, a Volkswagen csoport autói voltak. A keretet kb 700ezerben maximalizáltam, valaki a drága autóban hisz, én meg abban, hogy inkább legyen olcsóbban egy jó alap, amire majd úgyis rámegy majd még több száz ezer is, de akkor az egy darabig valószínűleg jó lesz. Akkor most nézzük, hogy miért is nem lett VW... :D.

Első csapásirány: Skoda Octavia. Először még azt hittem, hogy ebből a keretből lehet venni egy valamire való Octavia II-t is, nyilván VW-ből csak dízelt. 1.9 TDI meg PDTDI. Ennyiből nem lehet... :D. Jó az egyes Octavia is, van is belőle választék bőven. Tetszik az Octavia és nagyon szimpatikus a Skoda egyszerű, átgondolt, célratörő megoldásokkal és apró figyelmességekkel teli filozófiája. Igen, a szaros jégkaparó, meg az esernyő meg az ilyen marhaságok (mondtam már, hogy nem vagyok prémiumhívő, csak szeretem, ha hátul kapar?). Simply Clever. Nem tudom megmagyarázni, szimpatikus. Az óracsoportjaik egyszerű tipográfiája is. Az Octavia nagy és királyul pakolható csomagtere, meg az is hogy ezek ellenére tök autóformájú marad az egész; nem különösebben szép, nem is akar az lenni, de mégse visszataszító, vagy ormótlan, egyszerűen csak egy átlagos, jól használható autó, átlagos külsővel. Olyan otthonosnak tűnik az egész. Na ilyenek lehettek új korukban. A hirdetések képeit nézegetve azonban pont hogy az átlagos ember átlagos autójával szembeni teljes közönbösség és a szeretetnek és a gondoskodásnak a tökéletes hiányát láttam nagyjából minden kurva autónál. Ahogy a szőnyegbe egész évben tapossák bele a sarat, a száraz füvet, a hólét a bakancsból, ahogy a kisgyerek keni az ajtókárpitba a kezére löttyent Kubu-t, majd anyuka mantrázza, hogy az autó van értünk, és ez jó eséllyel visszaköszön(het) az autó műszaki állapotához való hozzáállásban is (ezt még kibírja, jövőre 20 éves lesz, úgyis eladom). Sehol egy kicserélt váltószoknya, hogy ne a szürkésbarnára kopott és koszolódott maradék rontsa az amúgy sem túl szép összképet a kiült vezetőüléssel, a koszosan hagyott csomagtartóval, és a teszkós gumiszőnyeggel. Mindez fél millió forint feletti árakon. Szerettem volna Octaviát, de bevallom egyet sem néztem meg élőben, mert már a hirdetések sem váltottak ki belőlem semmi kellemes érzést, ami kiváltott, az meg már a 700ezret inkább felülről súrolgatta. 

Második: Ford Mondeo MK3. Dízel. TDDi. Apósomnak van 2.2 TDCi ST csapásmérő gépezete a közlekedőtársakra. Megy mint a barom, kényelmes, mekafull, és még szép is. Sajnos számomra a TDCi kizárva, nem szeretnék common rail rendszerre másik autó árát elkölteni, pedig 700ezer Ft-ig nagyjából örökké válogathatnék a típusból. A TDDi még adagolós, lényegében ugyanaz az üzemanyag rendszer, mint a korai adagolós Bmw 20d motorok. Na TDDi-t nagyjából 5 db-ot találtam, mind igen szomorú állapotról tanúskodó képekkel. Rozsdálló küszöbök, sárvédők, lelakott belterek, az olcsóbbak kifejezetten munkásautónak ajánlva. De pöccröff főnök...

Harmadik: Ford Focus MK1 1.6 benzin, kombi. Az elpusztíthatatlan. Valami furcsa módon tetszik a típus. Istennek nem tudnám rá mondani a belterére, vagy a kombi kivitelre hogy szép, de valahogy tetszik. Olyasmi érzésem van vele, mint az Octaviaval, hogy egyszerűségében nagyszerű, csak van benne valami plusz kis hektikus művészies játék azzal a műszerfallal, meg a furcsa háromszöges fényszóróival, meg a azzal a krikszkrakszos oldalsó lemez meg kerékjárat kialakításaival. A technika benne szögegyszerű (elvileg), kis olajfogyasztásra hajlamosság, meg kaszni rohadékonyság, de ezek egy jó példány kiválasztásával igazából nem problémák. A legtöbb tök jól felszerelt, el lehet férni benne, szerintem talán az egyik legindokolhatóbb típus most a használt piacon. Nem volt a közelben olyan, amit megnéztem volna. Amit megnéztem volna, az meg 2-300 km-re. Tudom, egy jó autóért érdemes menni, de az ami a képeken jó, élőben még lehet szar, és semmi kedvem nem volt 1 tank benzint meg 1 nap autókázást (plusz ugye kell egy embert vinnem magammal, ha megvesszük, visszafele nem tudok két autót vezetni egyszerre) bevállalni egy tök bizonytalan kimenetelű "nézelődésért". Főleg nem egy Focus miatt... Félreértés ne történjen: tetszik, de azért nem egy E36 coupe na... :D

Több igazán tetsző típus igazán nem volt, amit így kiemelnék. Szemezgettem A4-es Audikkal, Passatokkal, egy Passatot meg is néztem, tök szép volt, jó volt, de az a multilink első futómű engem eltántorított ezektől, pont az ilyen bonyolult és drágán cserélgethető soklengőkaros megoldás miatt tettem le egy E39 keresgéléséről. Az 5ös Bmwnél ugye a hátsó futómű is sok lengőkaros, gömbfejes, az első pedig igazából nem is multilink, csak több lengőkaros. Szóval a Passatnál majdnem elcsábultam, nézegettem az alkatrész árakat, és tudom hogy van már komplett lengőkar szett mondjuk 60ért, de a tapasztalatom az, hogy gömbfejekből ami bírja, az a Meyle meg a Lemförder... na ezek szettben több százezres tételek. Semmi kedvem kísérletezgetni, hogy az olcsó szett jó lesz e, vagy nem. Azt annyiszor kell szétszedni, összerakni, szerelni, csavarozni, magyarul szívni vele. 

Nyilván végig ott lebegett, hogy basszus, nem vagyok autószerelő, nincs igazi típusismeretem, de Bmw-ből egy E36ot kb 25%-ról csavaroztam, hegesztettem és kalapáltam össze, azt kéne nézni, legalább van róla némi homályos sejtésem, hogy mik lehetnek a gondok, de egyrészt a kínálat kb siralmas, továbbá hajtott is kicsit a "kalandvágy", hogy legyen már valami más. Nézegettem Peugeot-kat: 306, 406, mert azok tetszenek, de adagolós dízel már kb nincs belőlük eladó, HDi meg a fentebb tárgyalt okokból nem kell. Meg hát nem vagyok egy elektromos beállítottságú emberke, és hallani azért nem szép sztorikat a francia autóvillamossággal kapcsolatban, és bár nem szeretek felülni a sztereotípia vonatra, de ha a Bmwből indulunk ki, azért valljuk be, ott is van bőven alapja az előítéleteknek. 

A Golf4 TDI kombi volt még egy potenciális jelölt, annak tetszik a belseje, kurva jó a technikája, mind a TDI motorok, mind a futóművük (legalábbis olcsón fenntarthatósági szempontból), de az meg valahogy úgy tartja az árát, hogy aztabüdösrohadás. Nem tartom csúnya autónak a Golf4-et, bár szerintem a Golf3 szebb, a Golf1 meg a legszebb, a Derby meg még annál is (régiautó buzéria, sorry), de azért vágyni még sosem tudtam rá. Vezettem is már (köszi kollega!), mindig az volt a benyomásom, hogy igazából ennél mindennapi használatra nem kell jobb autó, mert ez így ahogy van, JÓ. Így, nagy betűvel. De nem a vágyaim tárgya. Amennyiben lett volna 500ezer környékén egy gyárias szép állapotú, klímás TDI 4es Golf eladó, ami nem szmókensármos füstokádó vácinmindenkit IS legyorsulok vele hügyegyerektől, vagy széttaposott bakancscsal széttaposott szőnyegű festőlétrát szállító munkásautónak befogott embertől származtatható, akkor most valószínűleg itt állna egy a ház előtt, bármennyire is nem tudok rá vágyni. De ilyen nem volt. 

Mercedes C classe rohad mintha muszáj lenne. Pedig tetszik. Opelekkel is szemeztem, Vectra B, C, DTi motorok, nem sokat tudok róluk, de hogy őszinte legyek, a B Vectra tetszik, de kb mind kezd már szétrohadni, a C meg leginkább nem tetszik. Ahogy a H Astra sem. G Astra szóba jöhetett volna (bár az se tetszik), de mire idáig eljutottam, már annyira untam a számomra nem igazán érdekes autók közti keresgélést a neten, hogy őszintén szólva elkezdtem E46okat nézni inkább :D. Próbálkoztam még közben japán vonalon, de ott ez a kategória pár százezer Forinttal feljebb lakik. A Corolla, 6gen utáni Civic, és megbízhatónak titulált társaik pedig olyan távol állnak tőlem, hogy ahhoz képest a Golf4 a szívcsakrám állandó lakója.

Szóval jött az E46 sztori: csak facelift előtti, igazából onnan majdnem mindegy hogy milyen motorral. Nyilvánvaló hogy ennyi pénzért 4 hengeres. Nah. Ha azt mondtam, hogy a Golf érthetetlen módon tartja az árát, akkor meg is találtuk a társát. Tudom, lehet kapni már E46ot 400ért, meg Golfot is... A baj az, hogy ezekkel a paraméterekkel, hogy mondjuk nem szeretnék N-es motorral szerelt E46-ot, csak M-es motorral szereltet (M43B19 lett volna az elképzelés, vagy korai adagolós 320d), ezzel kicsit leszűkül a kínálat. Ha felkerült egy értelmesnek látszó példány, nem 800ezerért, az nem kötött egy hetesnél hosszabb bérleti szerződést a használtautó.hu-val. Csak figyeltem, hogy amit elmentettem, hogy ok, akkor jövő héten felhívom és elmegyek megnézem, annak legközelebb csak hűlt helyét találtam. Hihetetlen hogy mennyire sláger még mindig ez a típus. Pedig aztán ebből minden városban szembejön veled 10 szürke szedán. 

Feladtam. Volt a parkolóban még két E36: egy 316i sedan rohadtmessze, meg egy 318tds kombi 70 km-re. Illetve egy E34 525tds, szintén nem messze; de azt fel se hívtam, igazából csak a vágyaim játszadoztak velem, de tudtam, hogy ennél most egyszerűbb technikára van szükség: maradt a 318tds. Szar hírű motor, de nagyon. Nyűgös mint egy 25tds, de legalább még gyenge is. Belegondolva, a 24td-ről sem zengenek ódák a bajor krónikákban, aztán mégis elment 400ezret, mielőtt letolta a gatyát... Oké, telefon elő, izzítsd a kis gyertyáidat tds, mert megyek.

Kecskemét, autókereskedés, talán a kis E36 a legolcsóbb a telepen, ott hátul valahol. Vele szemben egy kissé mohával benőtt E28, ráadásul mintha egy M535i kaszni lenne (nemnem nem kell hülye projekt, szarosseggű csóró átlagembör vagy, nem neked való), szóval ott áll, poros, talán kék, talán fekete, a plakett szerint inkább sötétlila, meg valóban kombi is. Akkumulátort bikázni kell, de amúgy indul, szépen jár, vezetőoldali ablak kipeckelve, mert leesik, amúgy a beltér szép, szövet, digitklíma, még be is kapcsol, 4 villanyablak (pardon, 3 ugyebár... :D), egyik hátsó ív kicsit pörsen, küszöb mintha javítva lett volna, de olyan az összkép, mintha valaki még szerette is volna ezt a járgányt. Kereskedő jó fej volt, átvittük az autót a csáposra, felemelte, alánéztem, valaki már javítgatott rajta ezt-azt, kasznitömítő nyomok, alvázvédő, gyári műanyagok, téligumi, volt már hogy felakadt, de nem vészes, próbaúton nem csörgött zörgött semmi, még valami akarat is van a motorban, egész szépen húz, jöhet a súlyos agyalás. Sültkolbász az útmenti büfében, telefonálgatás mindenfelé, hozzam, ne hozzam? Elhoztam. 

Hazaút tök kellemes, süt a nap, a klíma szépen zúg, bár a műszerfal mögött valószínűleg nem tombolnak a mínuszok, mert inkább csak zaja van a klímának mint hatásfoka, néha a tükörben látom, ahogy sógorom lobogtatja a Compactomat kifele a kereszteződésből, az élet szép... :D Az autó olyan kis nem is tudom... kényelmes. Nem megy olyan rosszul, mint ahogy azt vártam, szépen nyomatékból és turbónyomásból autózva 2000 és 3500 közötti fordulaton gyönyörűen lehet vele haladni. A hangja nem az a bántóan kerregő dízel, a futómű olyan gyáriasan puha (főleg az M-es kicsit keményített Compact után), semmi sem kívánja, vagy ösztönöz, hogy száguldozzak vele. És ez JÓ. Így nagy betűvel. Kívülről nyilván karcos, valószínűleg kutyus volt a családban, mert szépen látszanak a karmok nyomai a sárvédő tetején, meg a motorházfedél elején. Ennyi baj legyen. Azonban hazafele tapogatom a lábamnál a szőnyeget és hát az van hogy hát izé.... vizes. Beugrik az alján látott valamit valamivel összekasznitömítőzött alvázvédett valami, ami alatta kopogott meg minden, valószínű hogy fémből van, de valahogy a kontúr nem adta ki, hogy megkülönböztessem, hogy meddig tart a küszöb éle, és honnantól padlólemez. Legalábbis olyan 30 centin kb. 

Talán meg sem száradt az új forgalmin a tinta, a kocsi már négy bakon felemelve pihent. Na nincs semmi ijedtség, meg semmi tragédia, de mielőtt szívem hölgye használatba veszi, azért csak érdemes átnézni, és amit szükséges kijavítani. Szóval, a szőnyeg vizes, valahol bemegy a víz, ebből sajnos következik a szokásos műveletsor: avagy a beltér kipakolása. Közben műszakilag is felmértem, hogy mire lesz hirtelen szükség: kell 2 stabilizátor pálca, nem vészesek a fékek, van még hús a betéteken, és a tárcsák is csak kicsit vállasok, de úgyis 4 bakon lesz az autó egy ideig, akkor a féktárcsákat felszabályoztatom, illetve rendelek új betéteket, a lengéscsillapítók picit mintha könnyeznének, de érzésre még nincs nagy baj, két hónap múlva megy műszakira, majd szólnak, ha szar, akkor majd cserélem. Ezeken kívül elég a szokásos ilyenkor elvégzendő dolgok: olajokat lecserélni, szűrőket, szíjakat, vízpumpát, hűtőfolyadékot, fékfolyadékot (ha megmozdulna a kurva légtelenítőcsavar, szóval ezt majd később).

Szóval beltér kipakolva:

Mint arra számítottam, nincs nagy ok sírni, de azért miután feldrótkorongoztam, majd megfejtettem, hogy mi is történt ott alul, úgy felmerült bennem egy apró kérdés. Amikor valaki nekiáll, hogy kijavítson egy ilyen korrózióból fakadó, majd valószínűleg emelésiponton beszakadó lemezfolytonosságvesztést, akkor mégis mi a búbánatos büdösnáthásfaszomért nem lehet azt normálisan megjavítani? Ugyanis itt az történt, hogy a küszöb valószínűleg berogyott, majd a mester ezt áthidalván kivágva a lemezt valahol az emelési pont környékén a küszöbből, azt egy annál jóval nagyobb darab lemezzel pótolta és szépen vagy 15 centivel bentebb ráfedett alulról a padlólemezre... na ez így elég érthetetlen, de a lényeg az, hogy ott valószínűleg már a padlólemez és a küszöb élének a találkozása is szar volt, és mivel rozsdára nem lehet hegeszteni, ezért mivel majd 15 centivel bentebb talált ép pontot a mester, ezért úgy döntött hogy nah mostantól odáig ér be a küszöb. A szar padlólemezt meg ezzel szépen eltakarta és úgy hagyta szépen dunsztolódni. Kiváncsi lennék hogy az ilyen megoldások azért születnek, mert a megrendelő nem akar már kifizetni egy tisztességes javítást, ezért beéri a féláron félmegoldással, vagy pedig a lakatos ennyire lusta. A végeredmény ugyanaz: a rohadó karosszéria elfedve a vizsgabiztos elől, a víz bemegy a küszöb lukas elején, de kifolyni már nem tud, így még jobban rohasztva az amúgy is pusztulásnak indult lemezeket.

A képen a küszöb élét már én vágtam ki, hogy az úgy hátha megmenthető, de csak részben volt az, a lemez alatt meg ugyebár ez fogadott.

Majd még ennyit ki kellett vágni. 

Aztán a szokásos folyamat: először a padló lett kijavítva.

Belepöttyözgettem egy házilag rögtönzött kis talpas zártszelvényes emelőbakot.

A kivágott küszöbdarabot végül vissza tudtam hegeszteni, kellett még az elejét cserélni, amihez nem volt kedvem javítóelemet rendelni, inkább megcsináltam 3 darabból, lemezből.

A másik oldalon nagyjából ugyanazok a teendők fogadtak, padlólemez, küszöb eleje, illetve mindkét oldalon javítani kellett a kerékjárat tetejét, meg a jobb oldalon egy kis keresztmerevítőt.

A végén alapozó, karosszériatömítő, alvázvédő; üregvédő, ahova csak be tudtam fújni; beltér vissza; az olajok cseréje során sem láttam semmi olyat, ami aggodalomra adott volna okot. Vettem rá egy garnitúra nyári gumit, mert azt nem adtak az autóhoz, de volt elfekvőben egy garnitúra gyári 16os felnim; felkerültek a fékek, igazán látványos változás nem történt. 

Összegezzünk. Mint azt a kifejezés is jól mutatja: használt autó. Nem új. Akár fel is lehetne háborodni, hogy ennyi pénzért egyből lakatolni kell, meg rögtön felszív szemmel látható összegeket, de a helyzet az, hogy azonnal bele lehetett volna ülni és egy olajcsere után (vagy nélkül) használatba venni. Szeretek hosszabb távra tervezni egy autóval, és inkább megelőzni a bajt, illetve tudni arról, hogy nagy vonalakban milyen állapotban van alattam a kocsi. Ez sajnos idő, az alkatrészt meg kell venni, ha nincs lehetőség magamnak csinálni, a megfelelő szakembert is meg kell fizetni, így sajnos igaz a bevett szabály, hogy vétel után egy használt autóra simán rá lehet költeni még akár sokat, vagy kevésbé sokat. Szerencsére felnőtt emberek vesznek autót, a döntés joga mindenkinek fennáll, hogy biztosra megy, és így a lesajnált öreg autónak is megadja az esélyt, hogy továbbra is szolgálja a tulajt, vagy rábízza magát a szerencsére és a megérzésekre, némi spórolás reményében. Nyilván kis szerencsével az is összejöhet. Én maradok a "bizalom alapja a gondos ellenőrzés" filozófiánál, aztán ha mégis összeesik, akkor legalább hátha egy életre megutálom a bajor márkát. De eddig ez még nem történt meg.